Az összes világbéli nyomorúság között néha felvillan egy-egy fényes pillanat az égen. Az "elektromos" korszak majdnem eljött, ugyanis nemrég szép elvi megállapodás látott napvilágot. Az EU tagállamai és az Európai Parlament megállapodásra jutottak a közös töltőinfrastruktúra terén.
2026-ra minden "elektromos" autóvezetőnek lehetősége kell legyen arra, hogy az EU útjain autózva minden 60 kilométeren fel tudja tölteni az akkumulátoraikat. Legalábbis a legfontosabb autópályákon, de itt persze van egy kis bökkenő. Azt feltételezem, hogy minden autópálya (vagyis Autobahn) beletartozik a "fontos" közlekedési útvonalak meghatározásába, de hogyan van ez más aszfaltsávokkal? Romániában, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában, de Görögországban is az autópálya hálózat még messze nem éri el Németország, Hollandia stb. szintjét.
Azonban ez nem az egyetlen "bökkenő". Az uniós tagállamoknak és az Európai Parlamentnek még ratifikálniuk kell az megállapodást, és azt kérdem magamtól, hogy ez minden EU-országban könnyedén megy-e, hiszen 2026 gyakorlatilag "a következő utcasarkon van" van. Ráadásul van-e elegendő személyzet, anyag stb. rendelkezésre, hogy az infrastruktúrát ilyen gyorsan felépítsék? Az elektromos töltőállomások építésére vonatkozó engedélyek kivételével az EU sok országában először a bürokratikus ’hegyeken át kell mászni’…. Ezért azt kérdezem, hogy a tervek időben megvalósulnak-e ...
Bulgáriában az egész országban körülbelül kétezer töltőoszlop található, míg Hollandiában több mint 120 000. Pedig Hollandia 2,5-szer kisebb, mint ez a Balkán ország. Hollandia, Franciaország és Németország felelnek Európa összes töltőállomásának mintegy 70% -áért, ami azt jelenti, hogy még sok a dolguk Spanyolország és Olaszország számára is. Nos, Bulgária, Magyarország és Lengyelország nem túl érdekes Nyugat-európaiak számára, mert ki megy Teslával (lakókocsival együtt) a bolgár Burgasba a Fekete-tenger partjára? Nos, egy olcsó bolgár tengerparti vakációt inkább a Holland Ibusz-nál foglalnánk, igaz? Májusban már 350 euróért 8 nap foglalható le és "minden inkluzív". Az "üvegházhatású gázok kibocsátása" azonban nagyobb, mivel az Kelet-európai strand nem vonattal, hanem repülővel érhető el ...
Azonban a VVD párt európai parlamenti képviselője, Caroline Nagtegaal reakciója szerint „ez az egyezmény egy mérföldkő a töltőállomások több telepítése szempontjából az európai autópályákon”. De mi a helyzet az egyes töltőállomások kilowattórájának áraival? Ismét idézem Nagtegaalt: "Az egyezmény értelmében az áraknak elfogadható, jó és könnyen összehasonlíthatónak kell lenniük". Igen, igen, de mi számít jó és elfogadható árnak? "Jó" egy olyan fogalom, amelynek sokféle értelmezése lehet, nem igaz? És könnyen összehasonlítható? Ez már most egyszerű, csak keressen rá a Google-ban, vagy kérdezze meg az ingyenesen elérhető ChatGTP-t. Minden madár úgy énekel, ahogy neki tetszik, Nagtegaal - magyarul csalogány…. - asszony, de talán hangmagasságát kissé módosítania kellene. Vagy még sosem járt Magyarországon, Bulgáriában stb.?
Nyilvánvaló, hogy "Brüsszelből" zöld utat kap az elektromos autósoknak, és ezzel nincs semmi baj. Ugyanakkor észben kell tartanunk, hogy az autóakkumulátorok feltöltése Lengyelországban többnyire olyan árammal történik, amely szennyező szénbányákban előállított (amelyek hatalmas mennyiségű CO2-t bocsátanak ki). A lengyel villamosenergia-ellátás körülbelül 70%-a továbbra is szénből származik, és úgy tűnik, hogy ez nem fog hamarosan csökkenni. Sőt, a lengyel kormány bővítette a szénbányászatot.
Tehát, akkor mégis az elektromos SUV-jával indul az átlagos Nyugat-Európai turista Franciaországba? Ott a villamos energia több mint 70%-át atomerőművek biztosítják. Az nem túl kellemes, mert még mindig sok Holland Német polgár nem támogatja az atomenergiát. Mi a teendő? Nos, ezek az elvszerű turisták válaszannak gyalogtúrát Rómába! 10% kedvezményt adok nekik, és ingyen hólyagtapaszt!